Változások 2021-től:

Vonatkozó jogszabályok:
- a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv. (Gjt.)

- 304/2009.(XII.22.) Korm. rendelet

Kérelem benyújtása:

A kérelmet írásban, a Körjegyzőség erre rendszeresített nyomtatványán, az eljárási illeték egyidejű lerovása mellett, a Körjegyzőség székhelyén (3179 Nógrádsipek, Jókai út 4.), illetve telephelyén (3066 Cserhátszentiván, Kossuth út 1.) ügyfélfogadási időben lehet – átvételi elismervény ellenében - benyújtani.

Tájékoztató az ügyintézésről:

A többször módosított, gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv. (Gjt.) 1992. január 1-jei hatállyal adófizetési kötelezettséget állapít meg a belföldi érvényes rendszámmal ellátott gépjármű, pótkocsi után.

Adó alanya: (adófizetésre kötelezett)

1.) az a személy, aki/amely a hatósági nyilvántartásban (járműnyilvántartás) az év első napján üzembentartóként szerepel;

2.) üzembentartó hiányában a tulajdonos az adóalany; (több tulajdonos/üzembentartó esetén az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították)

3.) év közben forgalomba helyezett gépjármű után az aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a nyilvántartásban üzembentartóként/tulajdonosként szerepel;

4.) az „E” és „P” betűjelű (ideiglenes) rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta;

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában változás következik be, s a korábbi tulajdonos (átruházó) e változás tényét – külön jogszabályban meghatározott módon, de legkésőbb a változás évének végéig - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. A külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettséget a 304/2009.(XII.22.) Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdése szabályozza, mely alapján a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését – a változástól számított 8 napon belül – az eladó tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti. Azaz a korábbi tulajdonosnak (átruházónak) 8 napja van arra, hogy a szerződéssel a tulajdonosváltozást az Okmányirodába bejelentse.

Természetesen a vevőnek is kötelessége a bejegyzésre jogosult hatóságnál a tulajdonszerzés tényét bejelenteni a „közúti közlekedési nyilvántartásról” szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a tulajdonjog változásától számított 15 napon belül. Amennyiben ezt elmulasztja, és pl. 2009. évi tulajdonszerzését 2010-ben, vagy később jelenti be az Okmányirodában, visszamenőleg kerül előírásra az adóösszeg késedelmi pótlékkal emelten, valamint mulasztási bírság is megállapítható bejelentés késedelmes teljesítése miatt.

Abban az esetben, ha a felek (eladó, vevő) egyike sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, a korábbi tulajdonos marad az adó alanya, vagyis az eladó köteles az adót fizetni a bejelentés évének utolsó napjáig.


Adókötelezettség keletkezése

1.) a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napján;

2.) ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek – az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső – időarányos részét kell megfizetni;

3.) az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.


Adókötelezettség megszűnése

Annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépkocsit a forgalomból bármely okból kivonta.

A gépjármű adókötelezettségének megszűnése tárgyában fontos szabály még, hogy a gépjármű adókötelezettsége nem szűnik meg a kérelemre történő kivonás hónapjának utolsó napjával, amennyiben azt a kérelmező a kivonást követő hónapban újra forgalomba helyezi.


Adómentesség:

A gépjárműadó vonatkozásában is megállapítható a helyi adóknál írott alanyi és tárgyi adómentesség:

Tárgyi adómentes: (nem terjed ki rá a törvény hatálya) – a belföldi rendszámtáblával ellátott

- mezőgazdasági vontató (pl. traktor);

- lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija (speciális rendszámtáblával – fehér alapon 3-3 piros betű- és számjel – valamint igazolólappal van ellátva);

- négykerekű segédmotoros kerékpár (50cm³-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajtja, végsebessége 45 km/h-nál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350kg);

- munkagép

- CD, CK, DT, OT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárművek;

- a tételes felsorolásban nem szerepel, de 2008. 01. 01-jétől a fiktíven kivont gépjárművek;

Alanyi adómentes:

- a költségvetési szerv,

- az egyház tulajdonában lévő gépjármű;

- a társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett;

- az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott; Adóalanynak e feltétel teljesüléséről nyilatkoznia kell.

- a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben;

- kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi;

- az a gépjármű, melynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja;


A mozgáskorlátozottak adómentessége:

Adómentesség csak

- a súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonában; vagy

- a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt rendszeresen szállító, vagy a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő, nevelőszülő, mostoha- vagy örökbefogadó szülő, a tulajdonában lévő;

egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő, nem személy-taxiként üzemelő személygépkocsi vonatkozásában adható.

Ha a mentességre jogosult több személygépkocsival rendelkezik, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

Az adó alapja és mértéke

Az adó alapja differenciáltan van szabályozva.

Ezek: - a teljesítmény;

- az önsúly; valamint

- a terhelhetőséggel növelt önsúly;

A) Személyszállító gépjármű – kivétel az autóbusz – esetén az adó alapja a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítmény (kilowattban kifejezve). Ha a nyilvántartás a teljesítményt csak lóerőben tartalmazza, az 1,36-tal osztva eredményezi a kw teljesítményt.

Gjt. 18.§ 4.: személyszállító gépjármű: a motorkerékpár, az autóbusz, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű,

Az adó mértéke a gépjármű:

- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345Ft/kilowatt;

- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300Ft/kilowatt;

- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230Ft/kilowatt;

- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt;

- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140Ft/kilowatt;

Összefoglalva megállapítható, hogy teljesítmény alapján zömében a személyautók, valamint a motorkerékpárok vannak adóztatva. Az autóbusz, bár a fent írott fogalom-meghatározás alapján szintén személyszállító gépjármű, de a törvény ezt az adótárgyat az önsúly szerinti adóztatás kategóriájába sorolja.

B) Autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi és lakópótkocsi adójának alapja a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg (önsúly).

C) Tehergépjármű – ide tartozik a pótkocsi is – adójának alapja a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

B) és C) pontok esetében az adó mértéke - autóbusz, nyerges-vontató, lakókocsi, lakó-pótkocsi esetén az önsúly, valamint tehergépjármű esetén az önsúly növelve a terhelhetőség 50%-ával - az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 1.200 Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1.380 Ft.

Légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű gépjármű, pótkocsi: az a jármű, amelyik a Tanács 96/53/EK Irányelvének II. Melléklete szerinti légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerrel rendelkezik és ezt a tényt az adóalany az önkormányzati adóhatóságnál a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy „útkímélő tengely” bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával jelenti be.

Adózónak e körülményt tehát kötelessége bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, mert csak e feltétel teljesítését követően állapítható meg – a gépjármű minden megkezdett 100 kilogrammja után – az 1.200Ft-os adómérték

B) és C) pontban írott adótárgyak esetében közös szabály, hogy adókedvezmény is jár.

- az „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel ellátott autóbusz és tehergépjármű után 20%, nyergesvontató után 30% ;

- a „9”, „10”, „11” vagy „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel ellátott autóbusz és teher-gépjármű után 30%, nyergesvontató után 50% adókedvezmény jár.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000.-Ft, míg a tehergépjármű után 46.000.-Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000.-Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell a 10.000.-Ft, valamint a 46.000.-Ft összegű adót megfizetni.

Melyik önkormányzat jegyzője jár el gépjárműadó ügyekben:

- magánszemélyek esetén – kivéve az egyéni vállalkozók – a polgárok személyi adat és lakcím-nyilvántartásába bejegyzett lakcím szerint;

- nem magánszemélyek esetén – ideértve az egyéni vállalkozókat is – a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett lakcím, székhely, illetve telephely szerint

illetékes települési (fővárosban fővárosi kerületi) önkormányzati adóhatóság látja el az adóztatási feladatokat. Ha a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet is tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult az adóztatási feladatok ellátására.

Amennyiben a nyilvántartásban a lakcím, székhely, illetve a telephely megváltozik, azt az adóztatás szempontjából csak a változást követő év első napjától lehet figyelembe venni. Ennek azonban fontos feltétele, hogy adózó e változást az arra illetékes szervnél, pl. Okmányirodában - bejelentse! Tehát ha pl. adózó 2009-ben másik településre költözik, de lakcímének változását nem jelenti be, a korábbi település jegyzője lesz a továbbiakban is illetékes eljárni, függetlenül attól, hogy adózó valójában hol lakik.

Mely gépjárműveket lehet a forgalomból kivonni:

A Gjt. a végrehajtás általános szabályaitól eltérően (pl. letiltás, azonnali beszedési megbízás, ingó- és ingatlan végrehajtás) egy „speciális formát” nevesít, - a gépjármű forgalomból történő kivonásának a kezdeményezését. Erre akkor van lehetősége adóhatóságnak, ha adóalany gépjárműadó tartozása az egy évi adótételt meghaladja és a hatósági nyilvántartásban újabb adóalany (tulajdonos/üzembentartó) nincs feltüntetve. Tehát a Gjt. alapján csak az a gépjármű vonható ki a forgalomból, amelyre nézve az adótartozás fennáll.

(A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), valamint az Art. vonatkozó rendelkezései szerint ingófoglalási jegyzőkönyv alapján is ki lehet vonni gépjárművet a forgalomból, s ez esetben nem csak az a gépjármű vonható ki amelyre a tartozás fennáll, hanem bármilyen, az adós tulajdonában álló gépjármű.)

Letöltés: Bejelentés a belföldi forgalmi rendszámú gépjárműadó utáni adófizetési kötelezettség változáshoz